Mindig is vonzott minden népi kézművesmesterség, de közöttük is leginkább a kosárfonás és a fazekasság áll hozzám a legközelebb, persze csak ha a hímzést nem számítjuk. Már régóta terveztem, hogy keresek magamnak egy jó kis kosárfonó tanfolyamot, csak sajnos nemigen találtam a kétéves OKJ-s képzésen kívül mást. De szerencsére az utolsó előtti pillanatban bukkantam egy négyalkalmas kurzusra. Azért az utolsó előtti pillanatban, mert a négyből sajnos egy alkalmat el is mulasztottam. Tegnap jött el számomra a nagy nap, és a fonás minden percét élveztem. A kosárkám még nincs kész, a peremét és a fülét kell kialakítani a következő alkalommal, de azért a snidling így félkészen is jól mutat benne.
Ja igen, ha már kosárfonás, akkor természetesen egy strapabíró sk köténykét is kellett rittyentenem a jeles alkalomra. Nagyon jól bevált, hogy vastag farmer anyagból készítettem, mert védte a ruhámat a vizes fűzfavesszőktől.
